Minden harmadik válaszadó számára a funkcionalitásnál is fontosabbá vált az otthonra vásárolt eszközök érzelmi és mentális egészségre gyakorolt hatása. Az európai háztartások tízszer nagyobb eséllyel költenek okostechnológiákra vagy berendezésekre, mint például dizájner ruhadarabokra.
Tízből hét európai válaszadó továbbra is megtartja a lezárások alatt élete részévé vált új hobbikat és szokásokat. A járvány alatt a barátokkal és családtagokkal folytatott videóhívások kezdeményezőinek 50 százaléka a korlátozások feloldása után is folytatná ezeket.
A Samsung, több mint 10.000 felhasználó megkérdezésével végzett európai felmérése bemutatja a koronavírus-járvány és a karanténintézkedések felhasználók értékrendjére gyakorolt hatásait. A legtöbben sokkal jobban értékelik a személyes teret, az otthonaikat, az életmódjuk pedig hosszú távon is átalakul.
A Decentralizált életmód: karanténszokásokból új életforma című tanulmányban a Samsung azt vizsgálja, hogyan változtatta meg a technológia átalakuló szerepe és az otthoni munkavégzés a felhasználók személyes kapcsolatait, a közösségek életét és az otthoni szokásokat Európában. A 2021-es év elején úgy tűnik, számos, lezárásokhoz köthető szokás a felhasználók életének része maradhat, nem csak a pandémia idején, de hosszabb távon is.
Az otthon, mint az egyén kiterjesztése: Az otthon új pszichológiai szerepe
Az IPSOS MORI által, több mint 10.000 fő megkérdezésével készített felmérés alapján az elmúlt év nehézségei sokakban megerősítették a biztonságos, otthoni környezethez fűződő köteléket.
Az európai válaszadók 39 százaléka ma már sokkal inkább az önkifejezés helyszíneként tekint az otthonára, 37 százalék számára fontosabb a lakása megjelenése, mint a járvány előtt. Sokaknak alapvetően megváltozott az, hogyan tekintenek a lakásukra és hogyan ültetik át a saját személyiségüket, társadalmi státuszukat és személyes értékeiket az otthonukba.
Annak ellenére, hogy a legtöbben minden eddiginél több időt töltöttek otthon, a megkérdezettek nem unják még a négy falat, sőt, igazán ráhangolódtak az otthonmaradásra. Közel kétharmaduk (64%) számára a lakás valódi „biztonságos hely” lett a járvány kitörése óta. Ez a trend még erősebben megfigyelhető az olyan országokban, mint például Spanyolország (75%), ahol a korlátozások az első hullám alatt szigorúbbak voltak és tovább is tartottak.
Az otthon jelentésének megváltozása a kutatásban résztvevők vásárlási szokásaira is hatással volt. Az európaiak harmada (33%) számára fontosabb lett az olyan kiegészítők vagy bútorok megvásárlása, amelyek hozzájárulhatnak az érzelmi vagy mentális jólétükhöz. A válaszadók 37 százaléka szerint pedig fontosabb lett az olyan tárgyak megvásárlása, amelyek kényelmesebbé teszik az otthon töltött időt.
Vajon az önmegvalósításhoz már kevésbé tartoznak hozzá a társasági programok, és státusszimbólum alatt sem a dizájner táskára gondolnak a legtöbben? A megkérdezettek spórolt pénzüket tízszer nagyobb valószínűséggel költenék a megadott lehetőségek közül új technológiákra vagy otthoni okoseszközökre (38%), mint dizájner ruhadarabokra (4%) vagy kiegészítőkre (3%). Az adatok alapján megfigyelhető az „otthoni elegancia” megjelenése is, sokan egyre nagyobb arányban keresnek luxuskiegészítőket otthonaikba.
„A videóhívások és az online közösségi élet korában, ugyan csak virtuálisan, de minden eddiginél több embert hívunk meg a lakásunkba. Nem meglepő, hogy a felhasználók másképp viszonyulnak az otthonaikhoz és szeretnék kifejezni a személyiségüket annak berendezésével. A technológia kiemelten fontos szerepet játszhat ebben, így a legtöbben inkább erre költenének, mint egyedi ékszerekre vagy ruhákra – mondta el Benjamin Braun, a Samsung európai marketingvezetője. – Az olyan személyre szabható termékek is egyre népszerűbbek, mint például a vezeték nélküli fülhallgatók vagy okoshangszórók. Ezek jobban illeszkednek a felhasználók otthonaiba, a funkció mellett pedig kényelmet és örömöt csempésznek a különféle életterekbe.”
